Horvátország avagy a mediterrán öröksége
Horvátország közép-európai mediterrán ország, mely nyugatról Szlovéniával, északról Magyarországgal, keletről Szerbia és Montenegróval, illetve délről Bosznia és Hercegovinával határos. Az Adriai-tengeren Olaszországgal osztozik hosszú tengeri határral. Az ország egyedülállóságát mi sem bizonyítja jobban, mint kifli alakú földrajzi körvonala, mely öt évszázadig tartó oszmán fennhatóság eredményeképpen formálódott ki.
Horvátország szárazföldi területe 56,691 négyzetkilométer, illetve lakosságának a száma megközelítőleg 4,4 millió. A lakosság 90% horvát ajkú, kiknek többsége római katolikus vallású.
A fennmaradó nemzetiség 10% -át szerb-montenegrói, bosnyák, magyar, illetve olasz kisebbség alkotja. Hivatalos nyelve horvát latin betűs írásmóddal, illetve pénzneme a horvát kúna (Kn.)
Az ország 5,835 kilóméteres hosszán lenyűgöző partvidék húzódik, melyből 4,057 kilómétert a szigetek, illetve sziklás és zátonyos részek alkotnak. Adria szigetvilágát 1200 sziget képezi, melyből csak 50 lakott. A legnagyobbak egyike Krk szigete (Rijeka közelében), melynek szárazföldi területe 462 négyzetkilóméter.
A tengerpart mentén mediterrán éghajlat uralkodik, melyen értjük a forró és száraz nyarakat, illetve enyhe teleket. Európa egyik legnaposabb partvidéke az Adriai, hisz éves viszonyításban az átlagos napsütötte órák száma 2,600. Az ország északi részén kontinentális az éghajlat, forró nyarakkal, illetve hideg, havas telekkel.
Selce
Selce egy kis városka, 1439 állandó lakossal, mely a mai napig megőrízte a sajátos tengermellék hangulatát, többnyire kavicsos strandokkal, hajókikötőkkel övezett parttal, melyhez még hozzájárul a festői szépségű tengerparti sétány. Történelmi múltja több szempontból is jelentős, hisz e település eredete a római korba nyúlik vissza, amikor is alapjainak megteremtése a Jama és Polaca források mellett történt. Szintén említésre méltó, hogy az első tengerparti üdülőhely itt volt megnyitva 1894-ben! Elhelyezkedése kitünő, hisz a kikötő csak mindössze 5 kilométerre van Bribirtől, mely a Vinodoli völgy egyik legrégibb erődítménye. A helyi lakosság többsége gazdálkodással, szőlészettel, olíva termesztéssel, halászattal, illetve állattenyésztéssel foglalkozik, nem is beszélve a turizmusról.
Kikapcsolódás több választékát is nyútja Selce, hisz lehetőség van sportolásra, többek között teniszezésre, vízi sportokra és minigolfra. Kulturális szempontból a szomszédos Crikvencia ad lehetőséget a felüdülésre, mely csak három kilométerre, délre fekszik.
Nagy népszerűségnek örvend a rakparton megrendezett halásznapok (általában július 12-e és augusztus 12-e közötti), illetve szintén közkedvelt a “Halászat a vendégekkel” nevű esemény, mely augusztus 17-én kerül megrendezésre.
Történelmi áttekintés
Ad turres néven történt egy állomás létrehozása a rómaiak által, melyből az idők folyamán kifejlődött Selce, megőrizve az antik építeszeti stílus jellegzetességét és elemeit, úgymint a víztározó, aminek keletkezése a 2-ik századra datálható. Először 1366-ban kerül említésre a Bribir-i egyházközséggel kapcsolatban. Későbbiekben Selce a Zrínyi család tulajdonába került, melynek következtében a kikötő egyre nagyobb ütemben feljődni kezdett, egyben szabad utat adva az intenzívebb tengeri kereskedelemhez, illetve otthont adva a borpincéknek és sótárolásnak. Az óváros rész szintén tanuskodik az eredeti tengermelléki stílusról, megőrizve a szűk sikátorok varázsát, illetve a hatalmas falakkal övezett udvarok hangulatát.
Az elmúlt évszászad kezdete óta az egyre növekvő idényszerű turizmus miatt számos hotel és villa épült. A tengerparton elhelyezkedő régi olívaolaj sajtolóban 1950-ben megnyitották a „Toč“ nevű galériát. A Sveti Juraj( Szent György) nevű hegyen van az ugyanezzel a névvel rendelkező templom, ahonnan a legszebb kilátás tárulkozik a Selce öböl-re.